mosolymibenlétek

Anna megfogta a vállam.
Aztán elvette a kezét.
Anna hívő volt.
Az érintésnek óriási jelentőséget tulajdonított.
Amikor elvette a kezét a vállamról, mosolygott, majd elpirult.
Ezt Ő intimnek vélte. Nem volt rajtam pulóver, csak egy régi, rongyos ujjatlan, amit sokszor hordtam, mert szerettem.
Tehát Ő a csupasz tenyerét a csupasz vállamra tette. Emiatt volt intim.
Pirulása sápadtsággá lett, gyors, vékony levegőkapkodása közben hét bocsánatot zihált, majd elszaladt. Anna hazaszaladt. Másnap az édesanyja sírva jött (Adél jött sírva), hogy Anna meghalt. Begyógyszerezte magát. Az anyja is hívő volt (Adél is hívő volt). Izzadt tenyerében egy átnedvesedett papírt szorongatott. Elmosódott tintával az volt ráírva: Arankának.(mellette egy kancsal elmosódott szívecske)

-Az Te vagy.
-Igen.Én.
Odanyomta a papírt.
-Ezt akkor neked hagyta. Ne mondd el, hogy mi van benne, csak ha úgy gondolod.
Ott álltunk némán még pár percet, míg nem válaszoltam.Nehezen szólaltam meg.
-Inkább most nem mondom.
-Rendben.
Azzal megfordult és elment.

Három napig a levelet olvastam.

Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat.
Miattad eladtam a lelkem az ördögnek.
Bűnöm: Lélek prostitúció.

U.i.:Szeretlek Aranka. (és ismét egy kancsal nyirkos szívecske)